-
1 δασυνομαι
(τὸ ξυρὸν ἔρριψα ἵνα δασυνθείην Arph.; δασύνονται αἱ ὀφρύες Arst.)
κόρυς ἱππείαις θριξὴ δασυνομένη Anth. — шлем с султаном из конских волос2) покрываться растительностью(ὅταν τὸ ὄρος δασύνηται Arst.)
3) грам. произноситься с густым придыханием(πνεῦμα δασυνόμενον Anth.)
τὸ φῖ τὸ πῖ ἐστι δασυνόμενον Plut. φ — есть π с густым придыханием -
2 δασύνω
δασύνω, 1) rauch, haarig machen, Diosc.; pass., haarig werden, sein, σῶμα ἐδασὐνϑη Hippocr.; ἵνα δασυνϑείην Ar. Eccl. 66; ἡ κνήμη δασύνεται Alc. Mess. 2 (XII, 30); δασὐνονται αἱ ὀφρύες Arist. H. A. 3, 11. 12; κόρυς δασυνομένη ϑριξί Paul. Sil. 46 (VI, 81). – 2) verdichten, verdicken, νέφεσι τὸν οὐρανόν, vom Winde, mit dichtem Gewölk bedecken, Theophr.; ῥοὰ δασὐνεται, wird mit Blättern bedeckt, Id. – 3) mit dem Spiritus asper versehen, aussprechen, Gramm.; Ath. IX, 897 e; πνεῦμα δασυνόμενον Agath. 69 (XI, 382).